váci székesegyház: a váci egyházmegye főtemploma. Titulusa Nagyboldogasszony és Szent Mihály Arkangyal, búcsúja aug. 15., szept. 29. – 1. 1030–1680: Az egyhm. csaknem ezer éves tört-e során a jelenlegi szegyh. a 3. a főtp-ok sorában. Az egyes szegyh-ak az egyhm. korszakait reprezentálják. A →váci püspökséget vsz. I. Szt István kir. alapította, 1075 e. már létezett. Első ismert pp-e, Marcellus idején 1111–13: vsz. már volt tp-a, védasszonya Szűz Mária volt (Episcopalis Sancte Marie civitas). Minthogy a székesváros kijelölése nem esett szükségképpen egyidőbe a kőtp. felépítésével, valósnak tarthatjuk a szegyh. alapításának tört-ét is, melyet a krónikás irod. egybekapcsolt a →mogyoródi csatával. A Bécsi Képes Krónika beszámol a szegyh. helyének kijelöléséről és a váci Szt. Péter tp-ról. Ezek szerint a tp. a csodaszarvas megjelenésének helyén, a szegyh. pedig a szarvas Dunába ugrásának a helyén épült. Az elbeszélés a Szt Péter kápolna jogi kiváltságainak történeti magyarázata akar lenni. Túróczi szerint: Szt István kezdte építeni, Géza (ur. 1074–77) folytatta, és László (ur. 1077–95) fejezte be. Források alapján biztosnak mondhatjuk, hogy Géza kir. fogadalma teljesítésére tp-ot emeltetett, ahova később őt magát is temették (1077). Ez a szegyh. a tatárdúlás alatt pusztult el. Rogerius nagyváradi knk. szerint a tatárok a Duna jegén átkelve 1241. III. 17: fölégették Vác városát. Az említett ter. egybeesik a mai ferences rdház helyével (Géza kir. tér). Ez a román stílusú tp. a várban állt, alatta volt a váralja (suburbium). – IV. Béla kir. (1235–70) idején a ~t gótikus stílusban újjáépítették. Báthory Mikós pp. (1474–1506) reneszánsz stílusban díszíttette, s újjáépítette a tp. Szt Miklós oldalkápolnáját (Giovanni Dalmata, traui szobrász). – A ~nak legalább 9 oltára volt: Szűz Mária-főoltár, Szt Péter és Pál, Jeromos, Krisztus Teste (szentségi oltár), Apollónia, Erzsébet, László, Dorottya, Katalin. Az 1542-es ostrom során megrongálódott ~ a török Szulejmán mecsetjévé alakította, s kivonulásakor elpusztította. – 2) 1680–: Kéry J. pp. városában sem ~, sem pp-i palota nem volt. Székestp-nak a felsővárosi Szt Mihály tp-ot választotta, az egyetlent, mely a tör. hód. alatt is ker. tp-ként maradt, s melyet a prot-ok Bocskai (ur. 1557–1606) engedélyével 1600: birtokba vettek. 1670: a torony leomlott, az épület megrongálódott. 1684. XI: a tör-ök ismét betörtek a városba és felgyújtották a tp-ot. 1687: Balogh pp. felhúzatta a falakat, de végleg csak 1696: Dvornikovich pp. tudta rendbehozatni. A javításokat a szentély résznél kezdték, hogy misézni tudjanak. Ekkor a Szt Mihály főolt-on kívül Szűz Mária, Páduai Szt Antal, Szt József és Szt Anna oltára volt. Sekrestye ajtaja fölötti Szt Januáriusz képe (1500-as évekből ol. mester munkája) a ~ban ma is látható. Korabeli feljegyzések sok ezüst kelyhet, pásztorbotot, miseruhát és dalmatikát említenek. E tp. 2006: helyreállított alapjai a Március 15. téren láthatók. A tör. hód. után ezen a téren épült a váci püspöki palota (2009: a Siketek és Hallássérültek Int.), szomszédságában a nagyprép. palota, vele szemközt a szeminárium (2009: Irgalmas r. kpna és kórház). – 3) Esterházy Károly pp. (1759–61) bár az egyh. központ jórészt kiépült, úgy döntött, hogy az Alsó- és a Felsőváros között monumentális teret alakíttat ki az új ~ számára. A Szt Mihály tp. rekonstrukcióját  (Oracsek Ignác féle építkezést) ezért "helyszűke miatt" leállíttatta, és Franz Anton →Pilgram (1691–1761) mesterrel nagyszabású terveket készíttetett a ~ról és a térről. Pilgram „kis Rómát” szeretett volna Vácra varázsolni, terveit a →vatikáni Szt Péter bazilika ihlette: görögkereszt-alaprajzú tp. 18–18 kőoszloppal. 1762. V. 24: Keresztények Segítsége ünnepén letették a tp. alapkövét. A ~at 20 m-es hajóval, 6 m-es szentéllyel, és két 21 m magas toronnyal tervezték. 1761: Eszterházy egri pp. lett. Utóda, Migazzi Kristóf átvizsgálta és túlzó méretei miatt elvetette a tervet, a szentélyt és a sekrestyét kivéve. Az új terveket →Canevale (1730–86) készítette a fr. forradalmi építészet jegyében. Kivitelezője Oswald Gáspár Piar. A belső festés 1770–71: F. A. →Maulbertsch és Johann Martin Schmidt osztrák mesterek munkái, akik 4000 rajnai ft-ot kaptak fizetségül. 1770. V. 27: helyezték a kupolára a 2 m-es gömböt és a 6 m-es keresztet, s 1772. VIII. 15: a ~t fölszentelték. 1792: Splényi pp. toronyórát, Nádasdy pp. kanonoki stallumokat, Schuster Konstantin ppi trónust, Hanauer Á. István a kispapok számára padsort csináltatott. – 4) Leírása: A ~ méretével is kiemelkedik a m. műemlékek közül. Külső hossza 72 m, szélessége 34 m. Belső tere 60 m hosszú, szélessége 27 m. A kupola 42 m magas, belső átm-je 19,6 m. Külső oszlopai: 12,6 m magasak, átm. 1,27 m. A két torony 36,5 m. – Az oromzat felirata: „D. O. M. IN HONOREM ASSUM/P/TAE IN COELUM VIRGINIS. – ET S. MICHAELIS ARCHANGELI.” Fölötte Bechert váci mester szobrai (balról jobbra): Péter és Pál, Szűz Mária, József, János Jakab. Az előcsarnokban az ajtók feletti domborművek: a Bűnös asszony, Krisztus kiveri a kufárokat a tp-ból, átadja Szt Péternek a kulcsokat (főkap. felett), „Engedjétek hozzám a kisdedeket” és a római százados, 2 Migazzi címer. – Harangjait 1932: 100 és 60 cm átm., 1936: 199 cm átm. Szlezák László Bpen öntötte. –

Tp-belső: A 14 m magas, kor. oszlopokkal díszített főolt. felirata: „Deo Servatori Sacrum: A. MDCCLXXIV”. Az olt-on Maulbertsch képe: Mária látogatása Erzsébetnél. A képet Migazzi elfedette Schmidt Golgota-jelenetével; az eredeti freskót 1942: Kákay Szabó György tárta fel. A kupolában a „Szentháromság diadalának” ábrázolása a Mindenszentek, vsz. a tervező és Mária Terézia társaságában. A ~ban a Kálvária kép, Szt Miklós pp. (az Alsóváros védsztje) és 1770: Nepomuki Szt János intercessioja Schmidt alkotása. A szentségi olt-on Carlo Maratta képének másolata (1780 k.) a Napbaöltözött Asszony, alsó részén disputa jelenettel. A tabernákuluma ajtaján Jeruzsálem és Golgota-jelenet. Szt Mihály Arkangyal képe Guido Reni alkotásának másolata.  Szt Januariusz képe a kápt-i sekrestyében Hieronimus Piscius alkotása. Az apszisban a váci egyhm. alapítása és az 1. ~ építése Kontuly Béla, Az Oltáriszentség diadala, Árpádházi Szt Margit közbenjárása és Pétery pp. felajánlása Takács István szekkói. – A kk. építkezések emléke a Doymus spaletói érs. nevével ellátott ajtókeret töredék (1334), 2 Báthory-címer (1485), ren. bábos korlát 4 vörösmárvány töredéke. – A ~ teljes hossza alatt altemplom húzódik, amelyet vaskos pillérek osztanak 3, ill. 5 hajóra. Eredetileg a ~ hajójából nyílt a lejárat, most hátulról, a Báthori utca tengelyéből közelíthető meg. Itt van Althan Frigyes, Althan Károly és Forgách Pál pp- nagy, címeres vörösmárvány síremléke. A Szt József-oltárkép Molnár C. Pál alkotása. Az eredeti, a sírbatételt ábrázoló 18. sz-i főoltárkép a bejárat melletti oldalkápolnában van. – A szegyh-i kincstárat gr. Csáky Károly E. pp. rendeztette és Koncz József sekrestyeig. műleírással látta el. V. La.

Tragor Ignác: Vác műemlékei és művészete. Vác,1930. – Bónisné Wallon Emma: Vác művészete a XVIII. században. Bp., 1935. –  Szépművészet 1944:271. (Dercsényi Dezső· A ~ Maulbertsch freskói.)  – Művészettörténeti Értesítő 1957:29. (Bónisné Wallon Emma: Pilgram Antal ~ terve); 1960:280. (Mojzer Miklós: A váci barokk rezidencia.) – Pest megye műemlékei. 2. köt. Bp., 1958. – Dercsényi Dezső–Granasztói Pál: Vác. 1960. – TKMK 24.